Példák az asszertív kommunikációra 3. - Híd egymáshoz

Pintér Tamás

​Az előző 2 bejegyzésben arra mutattam példákat, hogyan működik az asszertív kommunikáció párok között, vagy gyermekekkel kapcsolatban. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan alkalmazhatjuk az asszertivitás gondolkodásmódját és módszerét szülők irányában, vagy az üzleti életben.

​Közeli ismerősömet nagyon bosszantotta, hogy a szülei mennyire nem foglalkoznak az egészségükkel. Többször elmondta nekik, hogy ezt egyenek, azt egyenek, ilyen vizsgálatot csináltassanak, olyan szűrésre menjenek el, így mozogjanak, azt ne csinálják. A szülők inkább kellemetlen zaklatásként élték meg gyerekük „parancsait”. Ő ekkor megpróbált váltani, és asszertíven elmondta szüleinek: „Aggódom az egészségetekért, mert fontosak vagytok nekem, nem szeretnélek Benneteket elveszíteni, nagyon szeretném, ha még sok szép élményt élhetnénk át együtt.” A szülőkön látszott a megrendültség. Már nem nyomulós parancsokat hallottak, hanem meghallották gyermekük valódi vágyát, félelmét. Lehet, hogy azóta sem mindent csinálnak pontosan úgy, ahogy a fiuk szeretné, de többet járnak szűrésekre, és többször veszik rá magukat a mozgásra. Ez is előrelépés a korábbi helyzethez képest.

Az üzleti világban is nagy értéke van annak, ha nehéz helyzeteinket nyer-nyer megoldással zárjuk.
Egy tréner háromnapos tréninget tartott egy vidéki szállodában, és szobája a rendezvényterem felett helyezkedett el, ahol egyik este hangos lagzit rendeztek. A vigadozás hangjai erősen behallatszottak hozzá is, emiatt képtelen volt elaludni. Lement a recepcióra, elmondta a problémáját, de nem tudtak segíteni neki: minden szoba foglalt volt aznap éjjel a szállodában. Végül összesen egy-két órát töltött alvással, miközben még egy teljes nap tréning várt rá. Reggel felkereste a szálloda vezetőjét, hogy elmondja neki, mi zajlik benne.
Nyugodt hangnemben kifejtette, hogy a lakodalom beszűrődő zajai miatt egész éjszaka nem tudott aludni, és hogy nemcsak fáradt emiatt, de elég feszült is egyben, s már-már azon gondolkodik, hogy többet nem szervez ide tréninget. Ám nem akar elhamarkodott döntést hozni, ezért inkább elhatározta, hogy előbb beszél a szállodavezetéssel. A szállodavezető egyből elnézést kért, kifejezte a sajnálatát, majd pedig jelentős kedvezményt ajánlott a szoba és a rendezvényterem árából. Aztán elmondta a trénernek, hogy az ő praxisában még soha nem fordult elő, hogy valaki ilyen kulturáltan jelezte volna a reklamációját a szálloda felé.
Végül mindketten elégedetten zárták a beszélgetést. A tréner pénzügyi kárpótlást kapott, elismerték a türelmét és a megfontoltságát, ráadásul kiadta magából a feszültségét, amely az álmatlan éjszaka során halmozódott fel benne a szállodával kapcsolatban, sőt az esetet példaként fel tudta hozni a tréningen is. A szállodaigazgató pedig nem veszítette el a tréningcéget mint ügyfelet, és kapott egy értékes visszajelzést, mire érdemes figyelnie a jövőben, ha lagzit szervez a szállodában.
A nehéz éjszakát már nem lehetett visszacsinálni, mégis a kommunikáció által úgy váltak el egymástól, hogy mindketten nyertesnek érezték magukat.
Azáltal, hogy a tréner asszertíven viselkedett, elősegítette, hogy a szállodaigazgató is asszertíven tudjon reagálni. Együttműködő viselkedésük által nyer-nyer helyzet valósulhatott meg.

Szerintem jóval többször létezik nyer-nyer helyzet, mint gondolnánk. Sokszor „csak” megfelelő kommunikáció szükséges hozzá.


(a 2 példa forrása Pintér Tamás - Az asszertivitás világa 2. című könyve, amit itt tudsz megnézni és megvásárolni: asszertivitasvilaga.hu/konyvek/)